Raszta kultúra

A raszta kultúra avagy rasztafariánus vallás legfőbb eszméje a társadalmi elnyomás és az egyenlőtlenség elleni küzdelem. Nemcsak vallási eszmerendszer, hanem globális problémákra is kiutat kereső ideológia.

Alapvetően a legfontosabb útmutató a Biblia a rasztahívőnek, melyet Marcus Garvey értelmezett át a fekete emberek számára az 1920-as években. Az akkori viszonyoknak megfelelően, a rasztahívők teljes mértékben elítélték a fehér embereket és ez a Biblia átértelmezésen is érződött. „Az Isten fekete, csak gyarló fehér ember elfehérítette”. Azért ítélték el a fehér embereket, mert rabszolgasorba taszították a feketéket. A raszták Istent Jah-nak hívják, a Bibliát pedig a Babiloni Újságnak.

Hailé Szelasszié

Hitük szerint a feketék élő istene Hailé Szelasszié, Etiópia fekete császára volt, akinek az etióp neve trónra lépése előtt Ras Tafari, azaz „Tafari herceg/nagyúr” volt. Szelasszié maga természetesen nem volt raszta, az etióp kereszténység híve volt. Senki sem tudhatja biztosan, a raszta mozgalom tagjaival bármilyen szolidaritást érzett volna, vagy bármiben egyetértett volna velük. Amikor egy rasztacsoport Etiópiába utazott, hogy tiszteletüket tegyék palotájában, egyszerűen elküldték őket. Ez persze nem rendítette meg a raszták hitét, inkább megerősítette azt. Mikor Hailé Szelasszié meghalt, a raszták nem akarták elhinni, úgy hitték, hogy csak a média hazugsága a hír, hogy összetiporják vallásukat. A raszták hiszik, hogy Szelasszié végigjárta a tökéletes életutat, és most Sion hegyének legmagasabb pontján ül Menen császárnéval, és várják az igazság eljövetelét.

A bibliai „Júda oroszlánja” (a keresztény magyarázat szerint Jézus) a raszták hitében Szelasszié, a hódító. A királyok királya, ahogy az oroszlán minden állat királya. Szelasszié oroszlánt ábrázoló gyűrűjét halála után Bob Marley kapta.

Babilon

Babilon a raszták szemében a fehér politikai hatalom elnyomása, ami a feketéket évszázadokon keresztül kísértette. A múltban a feketéket elnyomták a rabszolgaság bilincsével. A jelenben a feketék még mindig el vannak nyomva az egyenlőtlenséggel. A raszták megpróbálják emlékeztetni a feketéket örökségükre, és hogy Babilon ellen harcolni kell.

Etiópia, a raszták földi mennyországa

Afrikát, különösen Etiópiát a raszták földi mennyországnak tartják. Nem hisznek a halál utáni életben, vagy a pokolban, mint más vallások. Hiszik, hogy Jah küld egy jelet, és segít a feketéknek visszatérni Etiópiába, az anyaföldjükre. Jóllehet Szelasszié előbb halt meg, mint hogy a visszatérés bekövetkezett volna, de a rasták Afrika iránti vágya nem csökkent.

Nyilvánvaló raszta szimbólum a három meghatározó szín: a piros, az arany és a zöld. A színek a Garvey-mozgalomból származnak, ami a raszták Afrikába való visszajutását akarta elősegíteni. A piros a győzelem színe, de a raszták történelme során elesett mártírok vérét is szimbolizálja. A sárga az anyaföldi élet boldogságát jelenti és a napsütést, míg a zöld Etiópia, az ígéret földjének felvirágozásának szimbóluma. Gyakran használt szín még a fekete, mely Afrikát szimbolizálja, mivel a jamaikaiak 98%-a afrikai származású.

Az igazi raszták vegetáriánusok, csak növényi eredetű ételeket esznek, só és más fűszerek nélkül. Italaik is növényi eredetűek, általában teafélék.

A dreadlock

A raszták frizurája (a dreadlock) eredetüket szimbolizálja, ellenkeznek az egyszerű dolgokkal, és az uralkodó osztállyal. Először Szelasszié magánhadserege viselt ilyen frizurát, ezzel kifejezve bátorságukat és félelmetes mivoltukat.

A Bibliában is lehet utalásokat találni rá (3Móz 21,5): „Fejükön ne nyírják meg a hajat, ne vágják le szakálluk végét.” Hajuk Júdea oroszlánját jelképezi, de jelenti még a rendszer elleni lázadást és a valódiságot.

A raszta kultúra ma

Sok minden változott a rasztafarizmus kezdete óta a világban és a vallás is az idők folyamán sok értelemben átminősült. A kezdetek kezdetén a „fekete öntudat mozgalma” volt, ami a fizikai harc helyett mentális harcot hidetett Babilon ellen. Napjainkban a raszták vallása, életvitele, zenéje, ruhái, szokásai az egész világon elterjedtek, afrikai, európai, ázsiai, amerikai vidékeken. Már nem egy tipikus fekete vallás, a bőrszín, ahogy az eredeti tanításokban is szerepelt, lényegtelen. A raszták mindenhol a békét, szeretetet, egységet és toleranciát képviselik. A 21. századi rasztának már nem kell istenítenie Hailé Szelassziét, nem kell Etiópiába vágyakoznia és nem kell a Garvey-féle Biblia-fordítást olvasnia, az elképzelésük Istenről nem olyan kötött, mint az 1920-as években vagy mint nagy világvallásokban. Ma már Babilon nem feltétlen a fehér politikai elnyomás, hanem a globális gondokat okozó emberi gyarlóság szimbóluma, ami egyértelműen mérgezi a Földet és az emberiséget. A jelen raszta közösségét az azonos életfelfogás, szimbólumok és a jellemző zene (reggae, ska, dub) szeretete tartja össze.